Egy megmagyarázhatatlan ajándék

Mint mindig ültem magányosan a szobám mélyén . Most is körbe vett a füstölöm , erős , rózsa illatú fellege .  Tudomást sem vettem a , már-már bűzös , szagról , csak egy dologra figyeltem : az én megbízható naplómra. Szép bársony borítású, tele írt könyvecske , egy kulccsal ... és ezt senki nem tudta feltörni. Éppen életem gyöngyszeméről írtam , szerelmemről ... szenvedek , nem sejt semmit ... tudatlan és figyelmetlen . Gyötör a kín , amiért nem tudom elmondani neki , mert ott van "A kedvese" , aki nem enged hozzá szabad utat. Megigéző barna szeme mindennap eszembe jut ... gyönyörű . De az álom véget ér : 7:30 , csörög az óra , indulnom kell . Vissza zárom minden titkom könyvét , és elrejtem fiókom végében . Megérkeztem : Nagy fehér épület , előtte a sok gyerek mind nevet ... de én csak "őt" keresem , tekintetem nem találja .Rohanok , szívem kalapál , merre jár ? Bele halok ha nem látom ! 

- Beteget jelentett - közölték velem . Elcsendül a világ , nem hallatszik nevetés ,se szó . Halkan nyikorog a bejárat , özönlenek az emberek , de "ő" nincs köztük . Záporként esnek könnyeim a földre , majd én is össze rogyok . Pár másodperc és rendbe jöttem , de még mindig sajgott a szívem . 

Haza estem , könnyeimmel küszködve. Levettem nyakamból a kulcsot , elővettem kis könyvem , felnyitottam ahol abba hagytam , de nagy meglepődés ért : Rózsa hevert a lapon, a szára pontosan a nevétől futott . Felvettem , megszagoltam ,pont olyan illata volt mint "neki" . Csak mosolyogtam és bele suttogtam a szoba csendjébe :

- Sasuke ...